A kevesebb néha több – gyógynövényi készítmények nyomában
Nem is gondolnánk, hogy a gyógynövényi készítményeken, amelyek kivonatokat tartalmaznak, a milligramm nem ugyanazt jelenti, mint egy szintetikus kémiai anyagot tartalmazó gyógyszeren. A szintetikus vegyületeknél teljesen egyértelmű, hogy annyi hatóanyag van a gyógyszerben, amennyi rá van írva, mert lemérték, és annyit tettek bele. A gyógynövényes étrend-kiegészítőknél viszont az van feltüntetve, hogy a terméket (tabletta, kapszula, bármi) mennyi kivonat felhasználásával készítették.
A gyógynövényekkel kapcsolatosan tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Drognak nevezzük a növénynek azt a részét, ami a hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet a levele, szára, gyökere is. Ebből készül a kivonat. Erre sokféle eljárás van, persze számunkra legismertebb a forrázás, vagy teakészítés. Áztathatod 10 percig vagy egy órán át, de így is úgy is azt mondod, két decit ittam.
Nézzük meg az ábrán:
kevesebb levélkéből megfelelő módszerrel kis adag, de jó minőségű kivonat keletkezik. Sok levélkéből hasonlóan jó eljárással szintén jó minőségű, de nagyobb „üveg” kivonatot készítenek, míg a harmadik képen az látható, hogy a gyártó szép nagy adag kivonatból készítette a termékét, de az nem volt tömény. A forgalmazó a dobozon azt tünteti fel, hogy mekkora adag kivonatot használt. A sötét és a világos „termék” is ugyanolyan milligramm feltüntetéssel kerül forgalomba, pedig az egyik kevésbé hatékony, mivel a kivonat kevesebb hasznos hatóanyagot tartalmaz. Fogyasztóként a levélkék számát nem tudjuk, a folyadék “lilaságát” nem tudjuk, csak a felhasznált kivonat mennyisége van a dobozon.
A dobozra a felhasznált kivonat mennyiségét írják, függetlenül annak "lilaságától"
A fitoterápiás termékek minőségét nagyon meghatározza a feldolgozás módja. A kivonószer ismerete alapvető fontosságú lenne, hiszen ugyanabból a növényből két eltérő polaritású kivonószerrel teljesen eltérő, azaz más hatású kivonat készül. Például a kamilla vizes kivonata nyugtató hatású és hasi görcs oldására alkalmas, a lipofil, tehát zsíroldékony kivonatának viszont elsősorban gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása jelentős. Alkoholos kivonata pedig tartalmazza mind a vízoldékony, mind a zsírban oldódó vegyületeket is.
Az is előfordulhat, hogy valakinek a levélkéje máshol termett (éghajlat, termőtalaj), emiatt nem megfelelő a növény minősége, ezért hiába jó esetleg a kivonó eljárás, nem lesz elég „lila a löttye”. (Teázós példánkban ez az eset a megfelelő ideig, megfelelően meleg vízben áztatott, de „százforintos” teához hasonlítható.) A környezeti tényezők befolyásoló hatása miatt például a vadon begyűjtött drogok állandó minősége nehezebben garantálható, mint a termesztett állományból származóké.
kevésbé jó minőségű drogból készült termék
A legszörnyűbb opciót épp csak érintjük, nem tartozik szorosan ehhez a témához: Mi van, ha gyártás folyamán szennyező anyag is kerül a termékünkbe?
némelyik termékbe idegen anyag kerülhet
Honnan ered ez a bonyodalom?
Az étrend-kiegészítőket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni, ami pusztán egy regisztráció, semmiféle hatástani vagy minőségi bizonyítékot nem kell bemutatni. Növényi eredetű szerek regisztrálása esetén csak a kivonat (tehát a “lila lötty”) mennyiségét szükséges feltüntetni, és nem kötelező a drog:kivonat arányt (drug-extract ratio, DER) is jelezni, ami viszont elengedhetetlen lenne a kivonat „töménységének”, azaz hatékonyságának megítéléséhez.
Az, hogy mi kerül rá egy termék csomagolására, és milyen adatokkal rendelkezik a hatóság, nem feltétlenül a józan ész, hanem jogszabályok függvénye. A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletének 4. számú melléklete tartalmazza azt a bejelentő lapot, amely alapján az étrend-kiegészítőket bejelentik és nyilvántartják. Ennek az összetételre vonatkozó (5.) pontja így szól: „Termék egységnyi mennyiségére számított összetétel: Név, Aktív/hasznos rész, Mennyiség” – azaz, a forgalmazó nem köteles minden részletet közölni a termékével kapcsolatban.
Ezzel a meglehetősen szabadon értelmezhető szabállyal kapcsolatosan Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének adjunktusa a HáziorvosBlognak elmondta: „A rendelet nem részletezi, hogyan kell definiálni a növényi eredetű komponenst. Már többször kezdeményeztük a jogszabály megváltoztatását, és ennek részeként azt is javasoltuk, hogy írja elő a rendelet, hogy a növényeknél a drog pontos neve, a kivonat mennyisége, a kivonószer és a DER is szerepeljen a csomagoláson. Eddigi erőfeszítéseink nem jártak sikerrel.” (A kiindulási drog pontos neve egyébként azért számít, mert nem mindegy például, hogy vadgesztenyemagról vagy –kéregről beszélünk, mégis előfordul, hogy egy terméken csak ennyi áll: vadgesztenye.)
Ezen szabályozási hiányosságok miatt az a forgalmazó, amelyik “nagy üveget” használt, jó magas számot tud írni a dobozára – és így nyilván megpróbálja drágábban is eladni a termékét, függetlenül annak valódi minőségétől. (Hiszen a vásárló megnézi a milligrammot, megnézi az árat, elosztja, és úgy dönt, hogy azt veszi meg, amelyik ár/milligramm arányban kedvezőbb, és nem tudja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az a termék tartalmazza a legtöbb hatóanyagot is.)
Persze, ez nem azt jelenti, hogy a „sokmilligrammos” termékek forgalmazói mind kóklerek, csak azt, hogy mindig megbízható cégtől vásároljunk.
Ha hasznos volt a cikk, oszd meg kérlek, Facebookon! (share)
Ahol előfordulok
16 január 2012, 19:36
Érdekes cikk. Azt hittem eddig, hogy az OÉTI számmal ellátott termék korrekten bevizsgált cuccot is takar minden téren, pontosan, mennyiségre meghatározott összetevővel. Ehh…
Of:. egy OÉTI számmal ellátott, drogériában kapható, külföldi (kínai) származású termékkel fürödtem be a közelmúltban, pedig nem is tea, hanem tabletta. Térdemre vettem, glükozamin, kondroitin, msm, kollagén, csalán és még valami van benne a felirat szerint. Nem tudtam hova tenni, hogy szedése után rendszerint vesefájdalmat éreztem, nem gondoltam az elején, hogy ettől. Aztán amikor elfelejtettem beszedni, akkor aznap nem volt vese fájdalom. Majd figyelni kezdtem tudatosan, ha bevettem a tablettát, akkor aznap egy-két órára rá már fájni kezdett a vesém. Végül abbahagytam a tablettát, és vettem egy másik, glükozamin, kondroitin és msm tartalmú terméket (magyar terméket). Gondoltam, ha OÉTI szám úgy is kell, magyar cég csak nem mer mást beletenni a termékbe, mint amit feltüntetnek a dobozon.
A másik külföldi tablettánál erős a gyanúm, hogy nem is az van benne, mint ami rá van írva, vagy szennyezett. Végül kidobtam a kínai származású külföldi terméket.
Megjegyzem, évekkel ezelőtt, ugyanattól a kínai gyártótól vettem tablettát már a térdemre, és az nem okozott akkor panaszt. Sőt, még egyéb gyógynövény teát is vettem ugyanabból a márkából. De ezentúl inkább nem veszek tőlük semmit.
Jó lenne, ha az OÉTI szám, nem csak díszt jelentene, hanem be is vizsgálnák, hogy mi van valójában a tablettákban. Mert van a mondás: “messziről jött ember azt mond amit akar”.
Persze lehet, hogy nem az a termék okozta a vesefájdalmam, de tény, hogy amióta terméket váltottam, megszűntek ezirányú panaszaim.
16 január 2012, 20:34
A cikk hatására elkezdtem megnézni az itthon található gyógynövényes cuccokat. Egy naturland márkájú teán egyértelműen van feltüntetve a gyógynövények megnevezése, (mi virág, mi gyökér )stb. A termék OGYI számmal is rendelkezik.
Egy bíbor kasvirág tartalmú, alkoholos kivonatos készítményre rá van írva, hogy Bioextra Zrt a gyártó és az elérhetőségük is stb, az is rajta van a terméken, hogy étrend-kiegészítő, ám OÉTI szám nincs a dobozon (ogyi sem). Bár, ezt a készítményt, már nem is tudom miért vettem meg, mert régóta megvan, és még ki se bontottam. Lehetséges, kaptam csak valakitől, mert nem szoktam hirtelen felindulásból vásárolni. Nem emlékszem rá, hogy került ez hozzám, így mindegy is, hogy mi van benne :)
Egy Cora márkájú hársfavirág tea a következő áldozatom. (Cora Harmony). A dobozon rajta van, hogy 20 gramm, (20×1 gr), és a gyártó is fel van tüntetve (Mecsek-Drog Kft). Viszont egyáltalán nincs feltüntetve, hogy milyen töménységű a tea, stb. Nem találtam se oéti, se ogyi számot sem, pedig gyógynövény teáknál azért szokott lenni szám. Viszont attól, hogy hiányos a doboza, ez a tea legalább semmiféle panaszt nem okoz nekem, szemben az OÉTI számmal ellátott, kínai gyártmányos, térdemre korábban szedett készítménnyel…
Ezentúl biztos tudatosabban fogom a gyógynövény tartalmú és egyéb étrendkiegészítőket megvenni. Bár, sok gyógynövényes cuccal nem élek (mivel nem merek), de így is hasznos a cikk.
16 január 2012, 20:46
Szia, köszi a hozzászólást. Fel is hívta a figyelmemet egy hiányosságra, amit most javítottam a cikkben: egyértelműbbé tettem, hogy ez nem a teákra, hanem az egyéb kiszerelésekre vonatkozik, tehát a tablettákba tesznek olyan kivonatot, aminek a töménységét pontosan nem ismerjük.
A teakészítést csak példának hoztam arra, hogy a kivonatok hogyan készülnek. Lehet híg, lehet töményebb, attól függ, ki hogy készíti. (annyit szoktak feltüntetni, hogy hány percig áztasd, akkor nagyjából megfelelő töménységet kapsz)
17 január 2012, 14:38
Kedves Dia, akkor a “méteres hosszúságú” mellékhatáslistával rendelkező gyógyszert hogy mered bevenni?
17 január 2012, 19:28
Kedves Dia!
Ha van még abból a kínai termékből 1-2 tabletta, szívesen megnéznénk, mi is van benne.
Üdv csd
19 január 2012, 10:16
Kedves Csupor Dezső!
Sajnos teljes egészében kidobtam. Viszont meg tudom mondani konkrétan mely termékről van szó és azt is, hol vettem, csak nem tudom kiírhatom-e ide a blogra. Gittának inkább megírom külön emailben. Azért sem szeretném konkrétan a blogra írni, mert nem szeretnék “rágalommal” élni, lehetséges nem is ez okozta problémám, vagy csak egyénileg vagyok érzékeny egyik segédanyagra, nem tudom. Csak bennem alapos a gyanú, hogy valami “pity-puty” is lehet vele. Amióta nem szedem, azóta nincs vesefájdalmam.
Viszont amit jelenleg szedek és az ég világon semmiféle panaszt nem okoz, azt ide is írom konkrétan: JutaVit márka, amit a dm-ben vettem,(Gyártó: Juva Pharma Kft, Káva), glükozamin szulfát (rákpáncélból kivont), kondroitin szulfát és msm hatóanyag tartalmú, OÉTI számmal ellátott termék. Az is rá vín írva, hogy speciális-gyógyászati célra szánt- tápszer. E beszedése után semmiféle panasz nem jelentkezik.
Gittának meg írok külön levelet, hogy mit szedtem, ami után fájt a vesém.
Üdv, dia
19 január 2012, 11:03
Kedves antimater!
<<“méteres hosszúságú” mellékhatáslistával rendelkező gyógyszert hogy mered bevenni?
Kamasz korom óta porcproblémáim akadnak, így időnként porcaim védelmében szükségem van némi táplálékkiegészítőre.
Szerencsére méteres hosszúságú, lehetséges mellékhatású gyógyszerre igen ritkán szorulok rá, alapos megfázás esetében is a sima hársfatea be szokott önmagában válni (és az egy-két napi ágynyugalom). Ha olykor még is rászorulok gyógyszerre, akkor sem szoktak nálam különösebb mellékhatások jelentkezni (kivétel: hasmenés antibotikumnál, de "ezer éve" nem ettem antibiotikumot sem, és vesefájdalom még ezután sem jelentkezett régebben).
Ezért is gyanus, hogy miért pont egy táplálékkiegészítő után éreztem vesefájdamat (és egészéges voltam akkor, nem voltam megfázva mikor panaszom jelentkezett).
Persze lehet, soha nem fogom megtudni már, mi okozta valójában a panaszom.
A lényeg: jelenleg nem fáj semmim :)
20 január 2012, 07:33
antimater: belegondoltam, az nem is igaz, hogy csak hasmenés jelentkezik antibiotikumnál, a gyomrom is teljesen kikészíti, stb., tehát rengeteg mellékhatás jelentkezik, – ezért is hanyagolom az erős gyógyszereket. Szerencsére ritkán kell.
Of: szeretném még megírni, hogy gyógynövény készítményekkel próbálok csínján bánni. A lehető legenyhébbet, ami ha használ jó, ha nem használna, ne is ártson. Két természetes jó barátom van, megfázásra hársfatea, de ezen kívül strandolás, uszoda után felépő hólyaghurutra pedig vörös/tőzegáfonya kapszula. Ezek még nem okoztak mellékhatást.
Nekem a legjobb gyógyszer, lázas, influenza szerű tüneteknél (szerencsére ez is ritkán kap el), ha ágynyugalomoz jutok, alszok és közben az immunrendszerem teszi a dolgát. Ekkor egy-két nap alatt teljesen meggyógyulok.
Míg azon ismerősöm, aki kiadós megfázás, influenza szerű tünet mellett sem fekszik ágyba, vödörszám eszi a coldrexet, stb, ugyanúgy bemegy dolgozni, mert nem lehet beteg, nála sajnos sokáig elhúzódik a gyógyulás, egy, másfél hét is míg felépül, addig szenved.
Jó lenne, ha a munkáltatók betegség esetén az egy-két nap otthoni pihenést nem lógásnak, hanem érdemi gyógyulási folyamatnak értékelnék…
01 február 2012, 14:25
Érdekes, eddig csak gyógyszermérgezésről hallottam, gyógynövénymérgezésről nem. Azt gondolom egy OÉTI engedély belekerül annyiba, hogy meg is nézzék rendesen az összetételeket. A növények rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyeket az emberi szervezet le tud kezelni, a szintetikus szerekét, még jó, hogy pontos az összetételük és hatásuk (?) pedig attól függően mennyire bírja a kiválasztószerv tolerálni. Akinek ezt kevésbé tolerálja, az allergiás lesz, nemde?
01 február 2012, 15:47
Kedves Éva,
sajnos az OÉTI csak bejegyez, nem néz összetételt. Ha valaki vállalja a procedúrát, növényi hatóanyagú szerét gyógyszerként is lehet törzskönyvezni, de azt az OGYI csinálja. Ekkor nem étrend-kiegészítő kategóriájú lesz a termék, hanem gyógyszer. A szegedi egyetemen már többször vizsgáltak be gyógynövényi eredetűnek mondott készítményeket, és rendszeresen találnak szennyező anyagokat a termékekben :(
Az allergia nem függ közvetlenül össze a kiválasztással, mert egy immunológiai reakció, így vagy allergiás valaki, vagy nem. Pl. egy mogyoróallergiás egy szem mogyorótól is befulladhat. Persze a különféle vegyi anyagok, környezetszennyezés, stb. hatnak az allergiák kialakulására, csak ezek olyan összetett és sok területen még felderítetlen dolgok, hogy nem érdemes általánosítani.
És az utolsó megjegyzésem: közkeletű tévedés, hogy csak hasznos lehet egy gyógynövény: Klasszikus példa erre, a fekete nadálytő, amelyet még bizonyos női portálok is javasolnak teába rakni. Eközben az igazság az, hogy külsőleg rendkívül hatékony a véraláfutások kezelésére, de belsőleg használva súlyos májkárosodást okozhat.
02 március 2012, 17:08
Kedves Doktornő! Most olvastam ezen hozzászólásokat, és miután pontosan ilyen cipőben járok, megkérdezném mi tévő legyek, legyek-e merész és fogyasszam, vagy inkább ne(őszintén szólva nincs hozzá bizodalmam!!)?!
Sajnos 2009. elején rákot diagnosztizáltak nálam…műtétek, Zitazónium(kemo,sugár nem kellet hál’ Istennek) szedtem, de 3 hónap után “mellékhatásként” mélyvénás trombózisom lett.Gyógy-
szer leállítva…Rátaláltam egy kínai teára Instant Shiitake+Ganoderma-ra, ami a leírás szerint nagyon javallott az esetemben. Azóta iszom is mindennap.Három alkalommal rendeltem belőle magyar cégtől(az amúgy Dr ChenPatika terméket), de
a másodiknál már kicsit más volt, erősebbszíne, és keserűbb ízű, a harmadikat most kaptam egy hete, de…valami nagyon nem stimmel!Rettentően büdös,
égett gumi, vagy kátrány szagú, utóizű, a színe is más
az eddigiektől eltérően.Undorító a szaga, íze. 2-t bírtam lebirkózni, de nem merem folytatni. Mitől lehet
az, hogy ennyire más? Szennyezett lehet-e, vagy mi
történt nem tudom. Írtam a cégnek, de nem kaptam még választ, pedig jó lenne ezt tisztázni, netán megvizsgálni: mi baja és egyáltalán nem árt-e?
Köszönöm szépen előre is a válaszát, üdvözlettel:
Zsuzsi