• Ki ez és mit akar?
• Kérdések
• Képezd magad egészségesre!
• Hírlevél
• Partnereink
• RSS

Egyél virágot! avagy: mi fán terem az articsóka?

Nézegettem a kedvenc könyvem, hogy miről írjak, mert már rég gyógynövényeztünk. A Főzzünk finomat blogon articsóka hét van, úgyhogy kitaláltam, hogy e nálunk kevéssé ismert növény tudományosan bizonyított hatásaival fogok foglalkozni.

Már a rómaiak is ismerték az articsókát, nemcsak étkezési, de gyógyászati célra is használták, bár nem a mai szerepében. A mai Etiópia területéről származó, mediterrán vidéken elterjedt növény, nálunk főként pizzafeltétként ismert. Konyhaművészetben a még ki nem nyílt bimbóját használják frissen, gyógyászati célból a levelét szárazan.

Hatásai

Kémiailag a levelet ismerjük jobban. Többféle hatóanyagot tartalmaz, egyik legjelentősebb a cinarin (de ha kivonjuk a tiszta cinarint, az nem lesz önmagában olyan hatásos, mint az articsóka egész kivonata).

Többféle jótékony hatása bizonyított. Antioxidáns, így védi a sejtmembránt, és sejttenyészeten és állatkísérletekben is bizonyítottan májsejtvédő hatású. Széndiszulfid-mérgezésnek kitett műanyagipari munkásokon nézték meg, hogy javította a májfunkciós értékeiket.

Csökkenti a koleszterintermelődést, azaz része van az érelmeszesedés megelőzésében, sőt a „rossz”-koleszterin szintjét csökkenti, a HDL, avagy a „jó” koleszterin szintjét meg 5-10 százalékkal növeli.

Azáltal, hogy fokozza az epetermelést és ürülést, csökkenti a különféle emésztési panaszokat (puffadás, hasi görcsök). Nemcsak az epetermelésre kifejtett hatásával éri el mindezt, hanem simaizomgörcs-oldó és feltehetőleg gyomornedv-elválasztást fokozó hatásán keresztül is.

A virágot kevésbé ismerjük, az biztos, hogy vannak benne antioxidánsok, flavonoidszármazékok, a cinarin viszont kb. feleakkora mennyiségben van meg a virágban, mint a levélben.

Articsókás csirke

Figyelem!

Epekövesség esetén fokozott óvatosság szükséges, mert egy jó adag articsóka(kivonat) úgy meg tudja lódítani az epét, hogy egy kisebb kő beékelődhet az epehólyag kijáratába, és az bizony kemény kínokkal járhat. Kérdezzünk meg orvost, hogy mekkora a kövünk (köveink) és hogy az – akár articsókás, akár más módszerrel történő – epehajtás nem fog-e gondot okozni.

Ismert kamilla-, körömvirág-, árnikaallergia esetén szóba jön a keresztallergia, ilyenkor nem javasolt az articsóka szedése, de a bimbóban egyébként sokkal kevesebb az allergén cinaropikrin, mint a levélben.

Én még életemben nem ettem articsókát, de ha eleget olvasom vissza a saját bejegyzésem, még lehet hogy sor kerül rá :)

Forrás: Csupor Dezső: Fitoterápia – Növényi szerek a gyógyászatban JATEPress